Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Svájci Gárda - Vatikán képes leírás - Vatikán.tlap.hu
részletek »

Svájci Gárda - Vatikán - Vatikán.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: vatikan.tlap.hu » Svájci Gárda - Vatikán
Keresés
Találatok száma - 5 db
A Pápai Svájci Gárda története és jelene

A Pápai Svájci Gárda története és jelene

A pápai udvar egykorú krónikása, Johannes Burckhardus örökítette meg feljegyzéseiben a Pápai Svájci Gárda születésének pillanatát, amikor 1506. január 22-én este 150 svájci zsoldos, Kaspar von Silenen luzerni nemes vezetésével a Porta del Popolón át bevonult Rómába. A Szent Péter-bazilika loggiájáról - ekkor még a régi állt - maga a pápa adta rájuk áldását. A XVI. század elejére a Pápai Állam a széthullás szélére került, nem először, de nem is utoljára a történelem során. Az 1503-ban megválasztott II. Gyula nemcsak a művészek nagy mecénása volt, Raffaello, Michelangelo és Bramante megbízójaként, de hadvezér is, amint azt már trónralépése előtt bebizonyította. Pápaként is első dolga volt, hogy a különböző hatalmak által elfoglalt területeit visszaszerezze, mégpedig gyakran maga vezetve a seregeket.

A Svájci Gárda története - Vatikán

A Svájci Gárda története - Vatikán

A Svájci Gárda történetének megértéséhez a reneszánsz időszakba kell vissza térnünk, hogy megvilágítsuk, milyen okok vezették II. Gyula pápát 1506-ban a bátorságukról, nemes érzelmeikről és hűségükről híres svájci katonák Rómába hívására. Már sok évszázaddal korábban a latin történetíró Tacitus is így írt róluk: a helvétek jó harcosok, híresek katonáik vitézségéről. Ez tehát az oka annak, hogy a svájci kantonok miért játszottak olyan fontos szerepet Európa történetében hol egyik, hol a másik oldalon harcolva zsoldoskatonaként. 1512-ben II. Gyula pápa szövetségeseként játszottak szerepet Itália sorsának alakításában, amelyért a Pápa az egyház szabadságának védelmezői címmel tüntette ki őket. Abban az időszakban elterjedt foglalkozás volt a zsoldos katonaság. A svájci kantonok lakossága fél millió volt és túlnépesedett országnak számított, ahol a bizonytalan gazdasági viszonyok miatt jelentős volt a szegénység. Ezért nem volt más lehetőség, mint emigrálni és külföldön megfizetett zsoldos katonaként szolgálni. 1505. június 21-ei bullájával II. Gyula pápa kihirdette a nemzeteknek, hogy Peter von Hertenstein kanonokot bízta meg azzal, hogy Rómába vezesse svájci katonák egy csoportját, kapitányukkal Kaspar von Silenen-nel a pápai paloták őrzésére.

Ha kellett, mind meghaltak a pápáért

Ha kellett, mind meghaltak a pápáért

Fél évezreddel ezelőtt a svájci zsoldosok voltak Európa legjobb katonái, nem véletlen tehát, hogy II. Gyula pápa a svájci katonákból szervezte meg a gárdáját: igaz viszont, hogy az eredeti szándéka szerint nem is annyira katonai feladatokkal, hanem inkább testőri és díszelgő feladatokkal kívánta megbízni a gárda tagjait.

Svájci Gárda: ötszáz év a pápa szolgálatában

Svájci Gárda: ötszáz év a pápa szolgálatában

A Vatikán haderejét alkotó Svájci Gárda a pápa védelmét ellátó katonai alakulat. A testőrség története a 15. századig nyúlik vissza, tagjai ma is szigorú szabályok és évszázados hagyományok szerint élnek és szolgálnak. 31 fős tisztikar és 79 gárdista alkotja a Svájci Gárdát. Díszegyenruhájukat csak ünnepélyes alkalmakkor öltik magukra; a mellvérthez fehér körgallér és rang szerint változó, személyre szabott színes kiegészítők is tartoznak. A Gárda kíséri a pápát és védi a Vatikán kapuit.

Svájci gárdisták a Vatikánban

Svájci gárdisták a Vatikánban

1506. január 22-én este Kaspar von Silenen luzerni nemes vezetésével a Porta del Popolón át bevonult Rómába 150 svájci zsoldos. A Szent Péter-bazilika erkélyéről maga Gyula pápa adta áldását rájuk. Így január 22-e a csapat történelmi születésnapja, a Sacco di Roma során tanúsított hősiességük okán pedig május 6. a valódi ünnep. Ekkor tettek esküt az apostoli palota Szent Damasus udvarán.

Tuti menü