Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Sixtusi kápolna és Michelangelo képes leírás - Vatikán.tlap.hu
részletek »

Sixtusi kápolna és Michelangelo - Vatikán.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: vatikan.tlap.hu » Sixtusi kápolna és Michelangelo
Keresés
Találatok száma - 6 db
A Sixtus-kápolna mennyezeti freskóinak bemutatása

A Sixtus-kápolna mennyezeti freskóinak bemutatása

1512. november 1-jén, mindenszentek ünnepén mutatták be először a laikus közönségnek a Sixtus-kápolna mennyezeti freskóit, melyeket a híres firenzei művész, Michelangelo készített, II. Gyula pápa megrendelésére. A mintegy 460 négyzetméteres falfelületen látható bibliai jelenetek, próféták, szibillák és más alakok ezen a napon kápráztatták el először a kápolna látogatóit, a kegyhely pedig - Az utolsó ítélet című mestermunkával kiegészülve - Michelangelo zsenialitása nyomán hamarosan a világ egyik leghíresebb emberi alkotása lett.

Michelangelo

Michelangelo

Capres városában született, Firenzétől hatvanöt kilométerre. Szülei szoptatós dajkához adták, ahol kőbányák voltak a közelben. Dajkájának apja kőfaragó volt, Michelangelo ezért később gyakran mondta, hogy az anyatejjel szívta magába a kalapács és véső használatát. Domenico Ghirlandaió freskófestőhöz ment inasnak, majd Lorenzo de Medici szobrásziskolájába. Lorenzo Medici halála után sorsa rosszabbra fordult. Az anatómia behatoló tanulmányozásával próbálta fejleszteni tudását. 1494-ben Velencébe ment, majd Bolognaba végül Rómába. Itt megalkotta a Bacchust és a Pietát. Firenzében a Dávid szobrot. Hírneve nőttön nőtt. VI. Sándor pápa halála után ismét Rómába hívták, ahol II. Gyula pápát szolgálja. Kérésére, bár jóval később készítette el II. Gyula síremlékét, majd a Sixtus kápolna kifestését. A mű befejezése után ismét Firenzében dolgozott, itt készítette el a Medici-síremléket. Ezután visszatért Rómába, ahol az Utolsó ítélet kompozíció következett a Sixtus-kápolna oltárfalára. III. Pál a Szent Péter templom főépítészévé nevezte ki. Élete legvégén a vatikáni Capella Paolina freskóin, fekete krétával készült Golgota-rajzain és megdöbbentő erejű Pietáin dolgozott.

Michelangelo és a Sixtus-kápolna

Michelangelo és a Sixtus-kápolna

A Sixtus kápolna festése igen fáradtságos, és nehéz munka volt. Michelangelo órákat töltött háton fekve az állványzaton, háton fekve. De a nagy művész szinte minden munkája ilyen volt, tömérdek erőfeszítést igényelt. Festés közben egyszer durván meg is jegyezte: Nelle mie opere caco sangue. ( Munka közben vért szarok.) A kápolna hivatalos felavatására 1512. október 31-én került sor. Akkor misézett ott először II. Gyula pápa. Michelangelo ekkor még nem végzett a Sixtus-kápolnával. II. Gyula pápa 1513-ban meghalt. Húszkét évvel később 1534-ben a kápolna oldalfalán megfestette az Utolsó Ítéletet, III. Pál pápa megbízásából, és felkérésére.

Nézzen körül a Sixtusi-kápolnában! - Vatikán

Nézzen körül a Sixtusi-kápolnában! - Vatikán

A Sixtus-kápolna Vatikánban található. Elsősorban mennyezetfreskójáról világhírű. Másik, ugyancsak helyes, és az olasz nevet (Cappella Sistina) tükröző elnevezése a Sixtusi-kápolna. Mindkét név az építtető IV. Sixtus pápára utal.

Ötszáz éves a Sixtus-kápolna mennyezete

Ötszáz éves a Sixtus-kápolna mennyezete

A vatikáni kápolna mennyezetének a megfestésével 1512. október 31-én készült el Michelangelo Buonarroti. Addig senki sem láthatta: a művész vásznakkal takarta el négy éven át tartó munkáját. A ma az egész világon ismert ember teremtését, a Paradicsomból való kiűzetés jelenetét és a Biblia többi epizódját ábrázoló freskókat elsőként II. Gyula pápa és tizenhét bíboros láthatta. Beengedték a kíváncsi rómaiakat is, annyit, ahányan befértek a kápolnába, idézte fel az ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a Corriere della Sera napilap.

Hirdetés
Sixtus-kápolna

Sixtus-kápolna

A kápolnát Giovannino de Dolci építette, (1473-81) ferencesrendi épület, szegényes, méretéhez képest kis ablakok vannak rajta. Michelangelo ezt mondta róla, amikor II. Gyula pápa akarata ellenére megbízta a mennyezet festésével: 'A Sixtus- kápolnánál csúfabb, esetlenebb, rosszabbul tervezett, Istentől elrugaszkodottabb építményt pedig keresve sem lehet találni egész Olaszországban!' A kápolnát Sixtus pápa Vatikán védelmére akarta használni, ezért a csipkézett, lőréses párkányzat, ahonnét a katonák gondtalanul lőhették az esetleges betolakodókat. Amikor az Angyalvárat pápai erőddé alakították, a kápolna elveszítette háborús jelentőségét. A kápolnát később IV. Sixtus pápáról nevezték el. 41 m hosszú és 13,5 m széles, 21 m magas. (freskó) A világ legnagyobb freskója, 540 m2. A teremben Mino de Fiesole készítette a márványkorlátot. Ebben a kápolnában ülésezik pápaválasztáskor a konklavé. (fekete füst, nincs eredmény; fehér füst, megvan az új pápa.)

Tuti menü