Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vatikán linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Vatikán képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: vatikan.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
A 266. pápa neve: Ferenc

A 266. pápa neve: Ferenc

A 266. pápa a Ferenc nevet választotta, így ezen a néven foglalja el - első latin-amerikaiként - Szent Péter trónját. Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires 76 éves jezsuita érseke. Szinte az egész karrierjét a hazájában, Argentínában töltötte. Állítólag ez a szerényen a háttérbe húzódó, alázatos bíboros kapta a második legtöbb szavazatot 2005-ben, XVI. Benedek megválasztásakor. Bergoglio javára írják az argentin katolikus egyház megújítását, amely az egyik leginkább konzervatív volt Latin-Amerikában. Üdvözölte az új pápa a hívőket: az argentin Jorge Mario Bergoglio, aki a Ferenc nevet választotta, fehér pápai ruhában állt a Szent Péter-bazilika erkélyére szerda este.

A Bazilika

A Bazilika

A világ legnagyobb székesegyháza és a második legnagyobb keresztény temploma, az elefántcsontparti Yamoussoukro Mária-temploma után. Befogadóképessége kb. 60 000 fő. A bazilikát Szent Péter apostol sírjára építették. A katolikus egyház első számú szentélye, az ún. négy nagy bazilika (basilica maior) egyike. Ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a Lateráni Szent János-bazilika. A 14. század óta van a Szent Péter-bazilikának kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba tevődött át.

A bazilika rövid leírása

A bazilika rövid leírása

A Szent Péter bazilikát II. Gyula pápa építtette a 16. század elején, a lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. A Constantinus idejéből való kora keresztény bazilika teljes átépítését II. Gyula pápa Donato Bramantéra bízta. Az eredeti bazilika helyére Bramante egy lenyűgözően nagyméretű, kilencosztatú térrendszert tervezett. A középpontba 42 m átmérőjű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félköríves apszissal záródó, kb 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a főtér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlő, szintén görögkereszt alaprajzú, kupolás melléktereket.

A felszálló fehér füst históriája

A felszálló fehér füst históriája

A következő pápa megválasztása, illetve személye a 118 tagú konklávé tagjainak szavazataitól függ. A kétharmados vagy egyszeri többség eléréséig vajon hányszor száll föl fekete füst, jelezve az eredménytelenséget, amíg végre fehér füst száll majd fel a sixtusi kápolnából? Gyorsított választási folyamat lesz, vagy váratlan fordulatokkal tarkított hosszadalmas huzavona? Nyilvánvaló, a jó milliárdnyi katolikus hívő érdeke az, hogy minél hamarább betöltse az új pápa Szent Péter utódjának a székét. De hogyan is zajlik a mindig történelmi különlegességnek számító pápaválasztás, a konklávé imákkal és mérlegelésekkel teljes, felelős időszaka? Történelmi pillanatkép a pápaválasztó konklávéról.

A kislexikonban

A kislexikonban

A pápa palotája Rómában, a Tiber folyó túloldalán, a régi Mons Vaticanuson épült a Citta Leoninában, a Péter-templom mellett. Az építést Symmachus kezdette a VI. sz. elején és utódai annyit építettek hozzá és újjá, hogy a V. nem egy egységes palota, hanem egy egész épülettömeg, melynek 20 udvara és több mint 200 lépcsőfeljárója van. A Scala Regián át az út egyenesen a sixtusi kápolnához vezet (Rafaello híres Sixtusi madonnájával), mely 1473. épült, e mellett vannak a Scala Regia s a Pál-kápolna (Michelangelo freskóival). A második emeleten négy teremhez jutunk, az ún. stanzákhoz, melyeket Rafaello festményei díszítenek. Mellettük találjuk a San-Lorenzo kápolnát és a loggiákat Rafaello freskóival. A V.-i képtár, melyet VII. Pius pápa alapított, a harmadik emeleten van elhelyezve. Egy egész külön bejárat vezet ezután a régiségi gyűjteményekhez, melyeknek egyes részei: a Museo Pio Clementino, a Museo Chiaramati, a Braccio Nouvo, az egyiptomi múzeum, Rafaello tapétái, az etruszk gyűjtemény és a V.-i könyvtár. A V. mögött terülnek el a V.-i kertek.

Hirdetés
A pápa utolsó napja a Vatikánban

A pápa utolsó napja a Vatikánban

Majdnem nyolcéves pápasága legutolsó napján XVI. Benedek munkahelyétől és eddigi otthonától, a Vatikántól köszön el. Bíborosként, majd pápaként 1981 óta dolgozott a Vatikánban. 'Elintézi az utolsó teendőket és összecsomagolja bőröndjét, ahogyan bárki más tenné' - magyarázták a pápaság utolsó vatikáni óráit a tudósítóknak a szentszéki sajtóközpontban.

A Pápai Svájci Gárda története és jelene

A Pápai Svájci Gárda története és jelene

A pápai udvar egykorú krónikása, Johannes Burckhardus örökítette meg feljegyzéseiben a Pápai Svájci Gárda születésének pillanatát, amikor 1506. január 22-én este 150 svájci zsoldos, Kaspar von Silenen luzerni nemes vezetésével a Porta del Popolón át bevonult Rómába. A Szent Péter-bazilika loggiájáról - ekkor még a régi állt - maga a pápa adta rájuk áldását. A XVI. század elejére a Pápai Állam a széthullás szélére került, nem először, de nem is utoljára a történelem során. Az 1503-ban megválasztott II. Gyula nemcsak a művészek nagy mecénása volt, Raffaello, Michelangelo és Bramante megbízójaként, de hadvezér is, amint azt már trónralépése előtt bebizonyította. Pápaként is első dolga volt, hogy a különböző hatalmak által elfoglalt területeit visszaszerezze, mégpedig gyakran maga vezetve a seregeket.

A pápak listája

A pápak listája

A mindenkori pápa Róma püspöke, Jézus Krisztus földi helytartója, és a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. A katolikus tanítás szerint a pápa Péter apostol utóda a római püspöki székben és az azzal összefüggő primátusban. Péter apostol Krisztus után 67-ben Róma első püspökeként halt vértanúhalált. Neki és utódainak az elsőbbségét az apostolok, ill. a püspökök között az Újszövetségi Szentírás (Máté 16. fejezet, 18-19) tartalmazza. Róma püspökei a 4. századtól kezdték használni azokat a címeket, amelyek a pápaság meghatározó és elengedhetetlen tartozékai és ismérvei mindmáig. Ezek közé tartozik maga a pápa, azaz atya, Szentatya kifejezés, a pontifex maximus cím, továbbá a Péter apostol utóda, Jézus Krisztus helytartója, az egyház feje titulusok. Szintén a 4. századtól jelennek meg a pápaság kizárólagos hatalmi igényeit kifejező tanítások, mint a pápai primátus, valamint a tévedhetetlenség tana.

A pápák listája évszázadonkénti bontásba

A pápák listája évszázadonkénti bontásba

A történészek között ma sincs teljes egyetértés abban a kérdésben, hogy hányan követték egymást Szent Péter székében az elmúlt közel kétezer évben. A római falakon kívüli Szent Pál bazilika oszlopcsarnokában 264 pápa mozaik portréja látható, és az Annuario Pontificio pápai évkönyv is ennyi pápáról tud. A lista sok érdekességet tartalmaz: IX. Benedek három alkalommal került Szent Péter trónjára, így háromszor szerepel a listán. A hiányzó sorszámúak ellenpápák voltak. A Péter nevet az apostolfejedelem iránti tiszteletből nem veszik fel a pápák, de ez nem előírás, csak szokás

Hirdetés
A pápaság története

A pápaság története

Nemrégiben, február 11-én egy konzisztórium alkalmával jelentette be XVI. Benedek pápa (polgári nevén: Joseph Ratzinger) hogy egészségi okokból február 28-i hatállyal lemond tisztségéről. 'Előrehaladott korom miatt erőm nem elegendő már ahhoz, hogy péteri szolgálatomat megfelelően gyakoroljam'. Az esemény mindenképpen rendkívülinek számít, hiszen a pápaság kétezer éves története során rajta kívül mindössze négy lemondásról tud a történelem. Utoljára 600 évvel ezelőtt (1415-ben) XII. Gergely pápa, eredeti nevén: Angelo Correr mondott le önként a pápai trónról.

A pápaválasztás a római katolikus egyházban

A pápaválasztás a római katolikus egyházban

A római katolikus egyházban 1179 óta kizárólag bíborosok választhatnak pápát. Miután a bíborosok többsége sokáig túlnyomórészt itáliai volt, vagy a Kúria közelében élt, hosszú ideig a pápákat is elsősorban a Róma környékén élő (természetesen főként itáliai) főpapok közül választották ki. (Elvben bármely megkeresztelt, nőtlen katolikus férfi lehetett pápa, de a 14. századtól csak bíborost választottak egyházfővé.) A bíborosok száma a 15. századig többnyire nem haladta meg a harmincat. A pápaválasztó bíborosi kollégium létszámát V. Sixtus 1586-ban emelte hetvenre, s e számadat szerepel az 1917-ben kiadott Egyházi Törvénykönyvben is. A 20. században négy pápa is módosított a konklávé menetén: X. Pius 1904-ben, XII. Pius 1945-ben, valamint VI. Pál 1970-ben és 1975-ben. VI. Pál határozott úgy, hogy 120 tagúra bővíti a pápaválasztó testületet, amelyben csak nyolcvan évnél fiatalabb bíborosok vehetnek részt.

A pápaválasztás folyamata és az esélyesek

A pápaválasztás folyamata és az esélyesek

A pápaválasztás hatályos rendjét a II. János Pál pápa által 1996-ban kiadott úgynevezett apostoli konstitúció szabályozza, amin XVI. Benedek csak egy ponton változtatott. A választáson szavazásra jogosultak a bíborosi kollégium azon tagjai, akik az Apostoli Szék megüresedésének napján még nem töltötték be a 80. életévüket (az idősebbek is viselhetik a bíborosi címet, de nem választanak pápát), a számuk legfeljebb 120 lehet.

A pápaválasztás menete

A pápaválasztás menete

római pápa megválasztásához a választó bíborosok szavazatának kétharmada szükséges, a jelenlevő választó bíborosok összlétszámát véve alapul. Abban az esetben, ha a jelenlévő bíborosok száma nem osztható 3 egyenlő részre, a pápaválasztás érvényességéhez +1 szavazat szükséges. A szavazás három lépésben történik. Az első lépés az előválasztás. Ekkor a két szertartásmester előkészíti és kiosztja a szavazócédulákat, minden bíborosnak kettőt vagy hármat. Ekkor sorsolják ki a választó bíborosok közül a három szavazatszámlálót, a betegek szavazatait összegyűjtő három infirmáriust és a három ellenőrt. A sorsolást az utolsó diakónus bíboros végzi úgy, hogy egyenként húzza ki a kilenc nevet. Az első hármas csoport tagjai lesznek a szavazatszámlálók, a másodiké az infirmáriusok, a harmadiké az ellenőrök. Tisztségük a választás egész idejére érvényes.

A pápaválasztás ősi hagyománya

A pápaválasztás ősi hagyománya

Azt az időszakot, amely egy pápa halála és a következő pápa trónra lépése között telik el, interregnumnak, azaz 'uralkodások között'-nek nevezik. Az interregnum rendszerint legalább két hétig tart, ami alatt a pápát felravatalozzák, majd eltemetik. Közben a pápaválasztásra jogosult bíborosok Rómába gyűlnek, hogy zárt ajtók mögött döntsenek a következő pápa személyéről.

A Sixtus-kápolna mennyezeti freskóinak bemutatása

A Sixtus-kápolna mennyezeti freskóinak bemutatása

1512. november 1-jén, mindenszentek ünnepén mutatták be először a laikus közönségnek a Sixtus-kápolna mennyezeti freskóit, melyeket a híres firenzei művész, Michelangelo készített, II. Gyula pápa megrendelésére. A mintegy 460 négyzetméteres falfelületen látható bibliai jelenetek, próféták, szibillák és más alakok ezen a napon kápráztatták el először a kápolna látogatóit, a kegyhely pedig - Az utolsó ítélet című mestermunkával kiegészülve - Michelangelo zsenialitása nyomán hamarosan a világ egyik leghíresebb emberi alkotása lett.

A Svájci Gárda története - Vatikán

A Svájci Gárda története - Vatikán

A Svájci Gárda történetének megértéséhez a reneszánsz időszakba kell vissza térnünk, hogy megvilágítsuk, milyen okok vezették II. Gyula pápát 1506-ban a bátorságukról, nemes érzelmeikről és hűségükről híres svájci katonák Rómába hívására. Már sok évszázaddal korábban a latin történetíró Tacitus is így írt róluk: a helvétek jó harcosok, híresek katonáik vitézségéről. Ez tehát az oka annak, hogy a svájci kantonok miért játszottak olyan fontos szerepet Európa történetében hol egyik, hol a másik oldalon harcolva zsoldoskatonaként. 1512-ben II. Gyula pápa szövetségeseként játszottak szerepet Itália sorsának alakításában, amelyért a Pápa az egyház szabadságának védelmezői címmel tüntette ki őket. Abban az időszakban elterjedt foglalkozás volt a zsoldos katonaság. A svájci kantonok lakossága fél millió volt és túlnépesedett országnak számított, ahol a bizonytalan gazdasági viszonyok miatt jelentős volt a szegénység. Ezért nem volt más lehetőség, mint emigrálni és külföldön megfizetett zsoldos katonaként szolgálni. 1505. június 21-ei bullájával II. Gyula pápa kihirdette a nemzeteknek, hogy Peter von Hertenstein kanonokot bízta meg azzal, hogy Rómába vezesse svájci katonák egy csoportját, kapitányukkal Kaspar von Silenen-nel a pápai paloták őrzésére.

A Szent Péter-bazilika története

A Szent Péter-bazilika története

Az 1500-as évek második felétől nagyszabású építkezések folytak az V. Sixtus pápa által megálmodott Szent Városban, Rómában. A Szent Péter-bazilika tervezője és részben megépítője Donato Bramante (ejtsd: brámánte) (1444-1514), a korszak egyik legfoglalkoztatottabb építésze. Ő az érett reneszánszra jellemző centrális, középpontos elrendezésű épületet tervezett. A végső befejezéssel 1547-ben III. Pál pápa - az ekkor már 72 éves - Michelangelot bízza meg. Az idős mester a Bramante-féle alaprajzot leegyszerűsíti. Megerősíti a fő- és kereszthajó találkozásának, az ún. négyezetnek* a pilléreit, és emelt ívű, hatalmas kupolát emel fölé.

Tuti menü